Vásárosfalu a megye déli határában, Rábakecöl és Beled között fekszik, a 86-os főút mentén. A 200 alatti lakosságszámú településen kiépítették az összes közművet, a településen művelődési ház, könyvtár, orvosi rendelő látja el az alapszolgáltatást.
A település mai nevén több mint hatszáz éves múltra tekint vissza, de már jóval régebben is éltek emberek a település helyén. A falu határában római pénzeket találtak, ez közel kétezer éves múltra utal, egy homokból előkerült népvándorlás kori csontváz pedig 1500 évről beszél. Egy 1381. július 24.-én kelt oklevél említi először a települést Németfalu néven. Ebből az oklevélből, amely a győri káptalan előtt készült, kiderül, hogy a gazdag Osl család tagjai egymás között zálogba adják Magyarfalu és Németfalu birtokokat. Más oklevelek egyértelművé teszik, hogy Németfalu Vásárosfaluval azonos. Az utóbbi név, amely vásártartási jogra utal, ebben a formában először 1394-ben szerepel egy adományozási oklevélben.
Mindkét említett oklevélben szerepel Magyarfalu. Magyarfalu határa a csornai prépostság úgynevezett Felerdei pusztája mellett húzódott el, a páli erdő közelében a vásárosfalusi határig. A néphagyomány úgy tarja, hogy a két falu határa ott volt "ahol az asszonyt megégették". (A fölerdőnél egy 1746-os úrbéri irat említ egy törvényfát, talán ott lehetett a népítélet szakrális helye.)
Vásárosfaluban (mint a Rábaköz több településén is) még ma is felismerhető az egyutcás, orsós építkezés. Az út széles (így a csorda kényelmesen elférhetett rajta), a házak előtt nincsenek előkertek, viszont az út menti árkok mellett sorakozó gyümölcsfák (régen dió ma meggyfák) szinte ligetessé teszik a falu képét. Maga az út a falu közepén kiszélesedik, s itt áll a templom. A házak kétoldalt fésűs beépítésűek, vagyis rövid oldalukkal, oromzatukkal fordulnak az utca felé. Viszonylag sok az L alaprajzú ház is, amelyeknek a rövidebb szárnya párhuzamos az utcával. Ezek az általában középfolyosós, téglaépítésű házak gazdái módosabb, tehetősebb emberek (kis- és középparasztok) voltak. Ezen kívül még viszonylag több téglapilléres, íves (vagy szögletes tornácú), vályogból készült ház is megtalálható a településen. A hosszú udvarokon egymást követik a lakó- és gazdasági épületek, a telkek végén áll még néhány pajta, ól.
A településen 1992 óta megállt a népesség fogyatkozása, nőtt a születések és a beköltözések aránya. A falu népessége megfiatalodott, az átlagéletkor csökken., mindemellett a lakosság létszáma fokozatosan növekszik, száma az 1990-es 134 fős létszámról 1999-re 173 főre nőtt.
A megüresedett házakat fiatalok vették meg (részben a faluból elszármazottak gyermekei).
Egy-két önálló mezőgazdasági vállalkozáson kívül a falu lakossága a szomszéd településekre jár át dolgozni. A művelődést, kikapcsolódást a könyvtár, valamint a kultúrház szolgálja. Sportpálya is található a településen, ahol lehetőség van futballozásra és az aszfaltozott pályán kosárlabdázásra is.
A faluban az Önkéntes Tűzoltó Egyesület, a Vásárosfalui Hagyományőrző Ifjúsági Társaság és a Vásárosfalu Jövőjéért Alapítvány képviseli a civil szférát. A civil szervezetek az önkormányzattal közösen 1997 óta minden évben augusztus utolsó heteiben megszervezik a Vásárosfalui Nyárbúcsúztató Fesztivált, melyre évről-évre többen látogatnak el.
A településen egy élelmiszerbolt és egy italbolt működik. Szálláshelyet a településen egy falusi vendéglátóhely biztosít.
1. Szervezeti, személyzeti adatok
2. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok
3. Gazdálkodási adatok
STRATÉGIAI DOKUMENTUMOK
Integrált Településfejlesztési Strat.
Kapuvár Rendezési Terv módosítása
Település Arculati Kézikönyv (TAK)